Spion Kop-i csata

A Spion Kop-i csata a második búr háború egyik legismertebb és legvéresebb csatája volt. A csata a Spion Kop magaslaton, közel Ladysmith városhoz zajlott. A részt vevő britek katonai parancsnoka Sir Charles Warren altábornagy volt, a búrokat pedig Louis Botha vezette.A csata előzményeiA háború előzményei és annak kitöréseMiután a napóleoni háborúk idején az angolok megszerezték a hollandok nyugat-afrikai gyarmatait, az ottani holland telepesek (búrok) kelet felé vándoroltak és megalapítottak számos államot. Ezek közül a legfontosabb az Oranje Szabadállam és a Transvaal Köztársaság volt. A két megalakult búr állam eleinte nem érdekelte a briteket, de végül sikerült békés annexióval megszerezniük őket. A búrok azonban fellázadtak és az így kitört első búr háború, amiben a búrok legyőzték a szakképzettebb angol csapatokat és az O’Neil Cottage-i békében a britek korlátozottan elismerték a két búr állam függetlenségét. Hamarosan azonban egyre több hír került napvilágra arról, hogy a két állam területén aranylelőhelyeket találtak és a két állam hirtelen újra a középpontba került. A Brit Birodalom meg akarta szerezni a gazdag arany és gyémánt lelőhelyeket és végül ez újabb háborúhoz vezetett.Joseph Chamberlain 1899 szeptemberében ultimátumot adott a búroknak, hogy adják át a területeiket, vagy megtámadják őket a brit csapatok. Paul Kruger transvaali elnök is kiadott egy 48 órás ultimátumot, hogy a britek vonják vissza a csapataikat Transvaal határától. Szövetségesük Oranje Szabadállam is melléjük állt. Az ultimátum elutasítása után 1889. október 11-én kitört a háború.